Ugrás a tartalomhoz

1994-es közgyűlési választások Baranya megyében

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Baranya
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 54% 106 ezer szavazó a 195 ezerből

Közgyűlés létszáma: 40 fő
Többség: 21 fő
Jelöltek száma: 383 fő
17 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 23 954 24% 11
FKGP-Polgári Kör 19 743 20% 8
SZDSZ 13 753 14% 7
MDF 7 081 7% 3
Fidesz 6 204 6% 3
KDNP 6 107 6% 3
Baranyáért Szöv. 6 223 6% 2
Munkáspárt 4 469 5% 1
Köztársaság Párt 2 927 3% 1
Komlói Városszépítők 1 884 2% 1
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 5 szervezet (5 725 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 7 513


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Szűcs József
(MSZP)[1]
Werner József
SZDSZ

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Baranya megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhét szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP és a megyei Polgári Kör közös listája végzett. Az SZDSZ harmadik lett. A középmezőnyben az MDF, a Fidesz, a KDNP és a Baranyai Szövetség szerepelt. Egy-egy képviselővel bejutott még a megyeházára a Munkáspárt, a Köztársaság Párt és a komlóiak Városszépítő Egyesülete. Öt megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

Hosszas koalíciós egyeztetések után, az SZDSZ a jobboldali pártokkal kötött együttműködési megállapodást (FKGP-Polgári Kör, MDF, Fidesz, KDNP).

A közgyűlés új elnöke Werner József, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, illetve nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

[szerkesztés]
Választókerületi beosztás[3]
Település Lakó Választó-
polgár[4]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
297 182 502 139 267 29
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
4 73 130 55 715 11
Közgyűlési
választókerületek
301 255 632 194 982 40
Megyei jogú város
Pécs
1 166 479 (130 487)
Összesen 302 422 111 (325 469) 40

Baranya megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 29, a középvárosiban pedig 11 képviselőt választhattak meg. Pécs, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 296 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen, így csak ez négy tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 195 ezer volt. A polgárok negyede lakott hatszáz fősnél kisebb községekben, míg harmaduk ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye déli részén fekvő Markóc (63) és Kemse (64) községekben élt, míg a legtöbb Mohács (15 793), és Komló (22 354) városában lakott.

A választópolgárok eloszlása a két választókerületben nagyjából megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.[6]

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult[4] Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 217 48 051 24,64% legkisebb község: Markóc
601 – 1 300 56 39 395 20,21%
1 301 – 3 000 16 27 275 13,99%
3 001 – 10 000 8 24 546 12,59% új város: Pécsvárad (1993)
297 139 267 71,43%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 3 33 354 17,11% Siklós, Szigetvár, Mohács
25 000 fölött 1 22 354 11,47% Komló
4 55 708 28,57%
Összesen 301 194 975 100%

Előzmények

[szerkesztés]
Megyeháza, Pécs

1990/91, az első közgyűlés

[szerkesztés]

1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 21-én került sor. Elnököt azonban sem ekkor, sem a második ülésnapon nem sikerült választani.[7] Végül az 1991. január 9-én megtartott harmadik ülésen Szűcs Józsefet, a volt megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét választották a közgyűlés elnökévé. Ugyanekkor kapott alelnöki megbízatást Kurucsai Csaba, a korábbi megyei tanács főmunkatársa.[8][mti 1]

Jelöltállítás

[szerkesztés]

Tizenhét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 13 listát állítottak, míg a középvárosiban 11-et. A jelöltek száma összesen 383 volt (256+127).

A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhét szervezet közül nyolc társadalmi szervezet, egy nemzetiségi szervezet, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.

Listák

[szerkesztés]

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Baranya megyei kistelepülési választókerületben ez 697, a középvárosiban 279 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az országos pártok közül még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt rajtvonalhoz állt. A kisgazdák a megyei Polgári Körrel közös listán, a többi párt önállóan indult a választáson.

Baranyáért Szövetség néven állított közös listát a Baranyáért Egyesület és a megyei művelődési szövetség. A kistelepülési kerületben a megyei termelők szövetsége, a falugondnokok és a Parasztszövetség is megmérettette magát. Ugyanitt a Nikolaus Lenau nevét viselő német nemzetiségi egyesületre is szavazhattak a választópolgárok. A középvárosi kerületben a komlóiak városszépítő egyesülete, és a megyei nyugdíjas kamara szállt versenybe a megyeházi képviseletért.

A választásokon részt vevő szervezetek[9]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[10] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[10] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
12. TESZÖV önálló 4 Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége társ. megyei
13. Falugondnokok önálló 5 Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete társ. megyei
9. Parasztszövetség önálló 5 Magyar Parasztszövetség társ. országos
Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája társ. megyei 2. Nyugdíjas Kamara önálló 5
Honismereti és Városszépítő Egyesület Komló társ. helyi 1. Komlói Városszépítők önálló 9
8. Baranyáért Szövetség közös 14 Baranyáért Egyesület társ. megyei 8. Baranyáért Szövetség közös 6
Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége társ. megyei
nemzetiségi szervezetek
3. Lenau Egyesület önálló 14 Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület nemz. helyi
országgyűlésen kívűli pártok
7. Köztársaság Párt önálló 19 Köztársaság Párt párt országos 4. Köztársaság Párt önálló 19
5. Munkáspárt önálló 28 Munkáspárt párt országos 5. Munkáspárt önálló 11
országgyűlési pártok és szövetségeseik
6. MDF önálló 15 Magyar Demokrata Fórum párt országos 6. MDF önálló 9
4. SZDSZ önálló 25 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 7. SZDSZ önálló 11
11. KDNP önálló 26 Kereszténydemokrata Néppárt párt országos 3. KDNP önálló 11
1. FKGP-Polgári Kör közös 28 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 10. FKGP-Polgári Kör közös 11
Polgári Kör Baranyáért Egyesület társ. megyei
10. Fidesz önálló 33 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 11. Fidesz önálló 15
2. MSZP önálló 40 Magyar Szocialista Párt párt országos 9. MSZP önálló 20
13 lista 256 17 szervezet 11 lista 127

A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább 976 polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel kilencezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor több mint tizenkétezer polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 6,2%-ának felel meg.)

Jelöltek

[szerkesztés]
Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Nórántné dr. Hajós Klára Baranyáért Szöv. Kedves János
Horváth Sándor Falugondnokok
dr. Mikes Éva Fidesz Bánki Erik
dr. Kurucsai Csaba FKGP-Polgári Kör Beok György
dr. Hargitai János KDNP Wéber Ádám
Komlói Városszépítők Szarka Elemér
Róth Tiborné Köztársaság Párt dr. Erdődy Gyula
Gáspárné Kerner Anna Lenau Egyesület
Győri József MDF dr. Wéber János
dr. Kóbor Gyula MSZP Varga Péter
Szilágyi Imre Munkáspárt Prohászka István
Nyugdíjas Kamara dr. Bőbel Hubert
dr. Tatai Lajos Parasztszövetség
Werner József SZDSZ Unger Attila
Bechtel Ernő TESZÖV
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[9]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
FKGP-Polgári Kör
dr. Kurucsai Csaba
Püski Mátyás
Hangya Antal
dr. Ács Imre
Polgár Zoltán
További jelöltek
dr. Kernya István
Kreskai János
Varga Zoltán
Ferenc Miklós
Gerlach Gábor
Merk János
ifj. Wágner Antal
dr. Reisz Viktor
Németh János
Völgyi Sándor
Elmer István
Schubert László
Walter József
Szőke Józsefné
Gungl Jánosné
dr. Varga Ádám
Németh István
Kelemen László
Sásdi Nándor
Németh István
Szűcs Vilmos
ifj. Kovácsfi Imre
Taranyi Ádám
MSZP
dr. Kóbor Gyula
dr. Tóth Sándor
dr. Szűcs József
dr. Feledi Éva
Czigler János
További jelöltek
Paizs József Gábor
Bernáth József
Koltai Péter
Nagy Pál
Nagy Ferenc
Bimbó István
Grünwald Géza
Bőhm János
dr. Szűcs Béla
dr. Harasztia Zoltán
dr. Piszér István
Paróczi József
Szilágyi Péter
Garai József
Endrődi Tibor
Werner György
Bátor József
Czigánd Árpád
Molnár János
Kis János
Amigya Antal
dr. Buzási Ernő
Mátis János
Pusztai László
Palotai Ottó
Kontár Kornél
Csipak Lászlóné
Petőh Sándor
Lajos Csaba
dr. Gémes Ferenc
Jóni József
Lukács László
Kállai János
Fórizs Sándor
Horváth József
Lenau Egyesület
Gáspárné Kerner Anna
Michelisz Ferenc
Pavleko­vicsné Pfaff Erzsébet
Baumann Mihály
Szugfil József
További jelöltek
Hahner János
Englenderné Hock Ibolya
Szilber Éva
Borsodi Gáborné
Lednetzky Ferencné
Korb Zoltán
Kratofilné Zeitvogel Éva
Ulrich Renáta
ifj. Hahn János
SZDSZ
Werner József
Kovács Sándorné
Kerner Gyula
Kakas Sándor
Pörös Béla
További jelöltek
Vincze Csaba
Pozsonyi István
Metzing József
Bányai Ferenc
Heindl József
Muskát Zoltán
Bédy István
Ember József
Fledrich György
Szirtes Antal
Vasas Csaba
Göndör Pál
Arnold Péter József
Kalányos Sándor
Maurer Péter
Vass József
Kormos János
Bölcsházy Éva
Mindum Károly
Molnár Tamás
Munkáspárt
Szilágyi Imre
Ingácz Jánosné
Borbély László
Horváth József
Takács Imre
További jelöltek
Nagy József
Schwartz József
Szelláz Sándor
Dallos István
ifj. Kolompár János
Piller Tibor
Zentai László
Reich István
Cserfai Sándor
Dolmán István
Joós Tibor
Orsós László
Árki Zoltán
Kárpáti Éva
Sipos István
Gál Józsefné
Tamás László
Fábos Jenő
Tófei János
Radics József
Csikesz József
Martin József
Ignácz Tünde
MDF
Győri József
dr. Bíró Ferenc
dr. Kapron­czay József
Novacsek János
Farkas János Géza
További jelöltek
Tiffán Ede
Habjánecz Tibor
Bogos Boldizsár
Szilárd Antal
dr. Milosevits Gyula
Schild Csaba Mihály
Szedeli József
Darvas Miklós
Libor István
Schneider Péter
Köztársaság Párt
Róth Tiborné
Gál József
Kiss György
ifj. Bakó István
Nagy Béla
További jelöltek
Győrvári Márk
Moravetz Levente
Schmidt Ferenc
Kovács Dezső
Gyurgyovics István
Rónai László
Bakonyi János
Márta Ernő
Szemes József
Papp Lászlóné
Pataki Ferenc
dr. Kéri Nagy Béla
Györki Judit
Mészárosné Vörös Katalin
Baranyáért Szöv.
Nórántné dr. Hajós Klára
Nádor Rudolfné
Farkas János
Pécsi Sándor
Balassa Gyula
További jelöltek
Módenszieder János
Sziveri Mátyásné
Jónás József
Németh Jenő
Dicső László
Lorencsics Zoltánné
Bedő István
Jávorka Csaba
Bischof Ádám
Parasztszövetség
dr. Tatai Lajos
dr. Mérész Győző
Kósa Tihamér
Lehőcz János
Orbán Ferenc
Fidesz
dr. Mikes Éva
Bálint Bánk
Hehl Zoltán
Jámbor Attila
dr. Falus István
További jelöltek
dr. Falus István
Stadler János
Barta Tibor
Nádorné Ilovay Zsuzsanna
Bíró Bernadett
Sátor Melinda
Pető Sándor
Fischer Erzsébet
dr. Tenyeri Tamás
Becze Ildikó
Pallós Péter
Schipp Ferenc
Horváth Zoltán
Rittlinger József
Koska Éva
Lévai József
Németh Anita
Orbán Dominika
Frick Anita
Lackóné Orbán Adrienn
Frank Zsuzsanna
Emmert József
Szitás Károly
Trombitás Károly
Moór Eszter
De Balsio Antonio
Szabó Tamás
Nagy Csaba
Bősze András
KDNP
dr. Hargitai János
Horváth Ferenc
Schütz József
dr. Varga-Pál József
Ursprung János
További jelöltek
Zima István
Szigyártó József
dr. Kapitány József
Hesz Antal
Szabó András
Varga Károly
Terdi Károly
Kovács György
Jász­berényiné Nagy Piroska
Környei János
Simon László
Sztanics György
Hoffer János
Kálmán Pál
Sáska Zoltán
dr. Abaligeti Gallus
id. Farkas Jenő
Dobszai Józsefné
Käsz Helmutné
Novák József
Hegedűs István
TESZÖV
Bechtel Ernő
Katics Dezső
Kovács Sándor
Walter Tivadar
 
Falugondnokok
Horváth Sándor
Faludi Erika
ifj. Pálfi Lajos
Kovácsevics Pálné
Keresztes Sándor
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[9]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Komlói Városszépítők
Szarka Elemér
Páll Lajos
Sarkadi László
Adószegi Zoltán
Nemesi Árpád
További jelöltek
Nagy Lászlóné
Kakas István
Huszka Gábor
Bobály János
Nyugdíjas Kamara
dr. Bőbel Hubert
Puchert János
Siklósi Sándorné
Markó Györgyné
özv. Horváth Károlyné
KDNP
Wéber Ádám
Siska Imre
Ónozó Lajos
Karl Sebestyénné
dr. Gyuró Béla
További jelöltek
Tompity János
Kengyel Miklós
Pataki György
Vörös Pál
dr. Novotny Iván
Andrássy József
Köztársaság Párt
dr. Erdődy Gyula
dr. Szabó László
dr. Németh Elemér
Horváth László
dr. Bacsa Barnabásné
További jelöltek
dr. Dóra József
dr. Bódis István
Litter Péter
Fogarasi Sándor
Németh István
Weibl Jenőné
Holla Miklós
Horváth József
Turi István
dr. Heim György
Róth Tibor
dr. Pereszlényi László
Vadász Ferenc
Gyozsán József
Munkáspárt
Prohászka István
Pöttendi János
Pető József
Szeliné Burai Margit
Ódor György
További jelöltek
Kiss Béla
Doszpod Zoltán
Szeibert József
Horváth József
Tibai József
Andrics Ferenc
MDF
dr. Wéber János
dr. Hoppa József
Krebsz János
Weiszbart József
Storcz Róbert
További jelöltek
dr. Szénás-Máthé Jenő
Pichler Imre
Székely Gábor
dr. Tamás Attila
SZDSZ
Unger Attila
Pálné dr. Kovács Ilona
dr. Rodek Gyula
dr. Szabó Antal
Bernáth László
További jelöltek
Somogyi László
Bereczki Lajos
Mecseki László
Veszprémi Zolán
dr. Karádi Kázmér
Ébert Vilmos
Baranyáért Szöv.
Kedves János
Ravazdi László
dr. Simor Ferenc
Altorjai József
dr. Sági Péter
További jelöltek
Cserdi András
MSZP
Varga Péter
dr. Fekete Mátyás
Fábos Pál
Tóbiás Béla
dr. Bognár Zoltán
További jelöltek
dr. Nyitrati Ferenc
Mayer György
Vas István
Pakusza Zoltán
Kaponyi István
Pamuki István
ifj. Deli Ferenc
dr. Remenyik Ernő
Budaházy György
Vass József
Zentai Béla
Héra Ferencné
Mamuzsits Gergely
dr. Horváth Tamásné
Firkó János
FKGP-Polgári Kör
Beok György
Littván József
dr. Dénes László
Marosán László
Hajnal Lászlóné dr.
További jelöltek
ifj. Tóth Attila
Illés Dániel
Kállinger István
Kollár Anna
Stumpf István
Zubán Fülöp
Fidesz
Bánki Erik
Drávavölgyi Gábor
Gelb Miklós
Rónai Mária
Pávkovics Gábor
További jelöltek
Gulyás József
Pintér Attila
Imréné Pólya Éva
Hock Zoltán
Soós Péter
Völgyesi László
Kele János
Shrempf Arnold
Horváth Ákos
Szekó József

A szavazás menete

[szerkesztés]

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A szavazás rendben zajlott, zavaró körülményről nem született tudósítás.[11]

Részvétel

[szerkesztés]
A részvétel összesített adatai[12][13]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 195 052
Szavazó 105 583 54,13%
érvényes szavazólap 98 070 50,28% 92,88%
érvénytelen és hiányzó 7 513 3,85% 7,12%
Távolmaradó 89 469 45,87%
szavazó 54,1% távolmaradó 45,9%
érvényes 92,9%
Kilenc polgár közül öt ment el szavazni

A 195 ezer szavazásra jogosult polgárból 106 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük igen sokan, hét és fél ezren szavaztak érvénytelenül (7,1%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 38%-ot. A választói kedv Kisdéren és Kemsén volt a legmagasabb (95-95%), a legalacsonyabb pedig Komlón (31%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,5%-5,5%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[12][13]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 139 333 55 719
Szavazó 84 570 60,70% 21 013 37,71%
érvényes szavazólap 78 204 56,13% 92,47% 19 866 35,65% 94,54%
érvénytelen és hiányzó 6 366 4,57% 7,53% 1 147 2,06% 5,46%
Távolmaradó 54 763 39,30% 34 706 62,29%
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 600 217 48 085 34 545 71,84% Kisdér 95,41%, Kemse 95,31%
Kisharsány 37,53%
601 – 1 300 56 39 417 23 909 60,66%
1 301 – 3 000 16 27 282 14 219 52,12% Máza 68,14%
Pellérd 35,47%
3 001 – 10 000 8 24 553 11 893 48,44%
297 139 337 84 566 71,43%
Középvárosi választókerület
10 001 – 25 000 3 33 358 14 026 42,05% Siklós 44,19%
Komló 31,25%
25 000 fölött 1 22 361 6 987 31,25%
4 55 719 21 013 37,71%
Összesen 301 195 056 105 579 54,13%

Eredmények

[szerkesztés]
Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 23 954 24,43% 11 27,5%
FKGP-Polgári Kör 19 743 20,13% 8 20,0%
SZDSZ 13 753 14,02% 7 17,5%
MDF 7 081 7,22% 3 7,5%
Fidesz 6 204 6,33% 3 7,5%
KDNP 6 107 6,23% 3 7,5%
Baranyáért Szöv. 6 223 6,35% 2 5,0%
Munkáspárt 4 469 4,56% 1 2,5%
Köztársaság Párt 2 927 2,98% 1 2,5%
Komlói Városszépítők 1 884 1,92% 1 2,5%
Nyugdíjas Kamara 1 059 1,08% 0
Lenau Egyesület 1 249 1,27% 0
TESZÖV 1 186 1,21% 0
Falugondnokok 1 154 1,18% 0
Parasztszövetség 1 077 1,10% 0
98 070  40 

A három legnagyobb képviselőcsoport együttvéve 26 közgyűlési helyet birtokolt, ami az összes hely majdnem kétharmadát jelentette. A legtöbb képviselő az MSZP (11 fő) csoportjában ült, a második és harmadik helyet az FKGP-Polgári Kör (8 fő) és az SZDSZ (7 fő) csoportja foglalta el.

A további 14 képviselői helyen hét szervezet osztozott. Három-három képviselője volt az MDF-nek, a Fidesz-nek és a KDNP-nek. Két fővel vett részt a megyeháza munkájában a Baranyáért Szövetség, míg további három szervezet jutott egy-egy képviselői székhez. Utóbbiak közül a Munkáspártnak bár mind a két választókerületben átlépte a küszöböt, csak a kistelepülési listavezetője került be a közgyűlésbe, míg a Köztársaság Pártnak és a Komlói Városszépítőknek a középvárosokban sikerült elegendő számú polgár bizalmát elnyerni.

A Nyugdíjas Kamara bár a középvárosi kerületben átlépte a 4%-os küszöböt, mégsem jutott képviselői helyhez. Négy további szervezet pedig, amelyek csak a kistelepülési kerületben állítottak listát, nem kerültek be a közgyűlésbe.

Választókerületenként

[szerkesztés]
Eredmények a kistelepülési választókerületben[12]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 19 001 24,30% 8 27,6%
FKGP-Polgári Kör 17 705 22,64% 7 24,1%
SZDSZ 10 641 13,61% 5 17,2%
Baranyáért Szöv. 5 671 7,25% 2 6,9%
MDF 5 534 7,08% 2 6,9%
Fidesz 5 021 6,42% 2 6,9%
KDNP 4 992 6,38% 2 6,9%
Munkáspárt 3 485 4,46% 1 3,4%
Köztársaság Párt 1 488 1,90% 0
Lenau Egyesület 1 249 1,60% 0
TESZÖV 1 186 1,52% 0
Falugondnokok 1 154 1,48% 0
Parasztszövetség 1 077 1,38% 0
Összesen 78 204 8/13  29 
Eredmények a középvárosi választókerületben[12]
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 4 953 24,93% 3 27,3%
SZDSZ 3 112 15,66% 2 18,2%
FKGP-Polgári Kör 2 038 10,26% 1 9,1%
Komlói Városszépítők 1 884 9,48% 1 9,1%
MDF 1 547 7,79% 1 9,1%
Köztársaság Párt 1 439 7,24% 1 9,1%
Fidesz 1 183 5,95% 1 9,1%
KDNP 1 115 5,61% 1 9,1%
Nyugdíjas Kamara 1 059 5,33% 0
Munkáspárt 984 4,95% 0
Baranyáért Szöv. 552 2,78% 0
Összesen 19 866 8/11  11 

A választás javarészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 29, míg a középvárosi kerületben csupán 11 képviselői helyet osztottak ki.

A kistelepülési választókerületben 78 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az első helyért szoros versenyfutás zajlott, végül az MSZP listája a szavazatok szűk negyedét besöpörve végzett az élen. Tőlük bő ezer szavazattal maradt el a kisgazdák és a baranyai Polgári Kör közös listája. Harmadik helyre az SZDSZ listája futott be, bő tízezer rájuk leadott vokssal. Az MSZP 8, az FKGP-Polgári Kör 7, az SZDSZ pedig 5 képviselői helyhez jutott a kistelepülési választók bizalmából. A kistelepülési választókerületben a 4%-os küszöböt 3129 szavazat jelentette. Ezt még további öt listának sikerült meghaladnia. Hasonló eredményt elérve jutott be a közgyűlésbe a Baranyáért Szövetség, az MDF, a Fidesz és a KDNP két-két képviselője is. A Munkáspárt szűk fél százalékkal lépte a bejutási küszöböt, így egy képviselőt ők is delegálhattak a megye közgyűlésébe. Kimaradt további öt szervezet, mindegyikük 1-2 százalékos támogatottságot tudott fölmutatni.

A középvárosi választókerületben közel 20 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede az MSZP listájára érkezett, közel hatoda pedig az SZDSZ listájára. A szocialisták három, a liberálisok két képviselőt küldhettek a megyeházára. További hat listáról egy-egy képviselő jutott be a közgyűlésbe, ám a rájuk leadott szavazatok mértéke igen eltérő volt. A kisgazdák és a megyei Polgári Kör bő 10%-ot kaptak, míg a KDNP alig 5 és fél százalékot. E két véglet közötti eredményt ért el a komlóiak városszépítő egyesülete, az MDF, a Köztársaság Párt és a Fidesz. A középvárosi választókerületben 795 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt még két további szervezet érte el. Ám a mandátumkiosztás sajátosságaiból fakadóan sem a Nyugdíjas Kamara, sem a Munkáspárt nem jutott képviselői helyhez.[14] A Baranyai Szövetség támogatóinak száma több mint háromszázzal a küszöb alatt maradt.

Küszöb körüli eredmények
Lista Választó-
kerület
Eltérés
Szavazat %p
Munkáspárt kistelepülési 356 +0,46
Munkáspárt középvárosi 189 +0,95
Nyugdíjas Kamara középvárosi 264 +1,33

Két lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, mindkettő át is lépte azt, és mind a kettő a Munkáspárté volt. Ám – a fentebb már említett okok miatt – a középvárosi kerületben ezért nem járt képviselői hely. S ugyanígy járt a Nyugdíjasok Kamarája is, amely pedig több mint 1%-kal teljesített a küszöb fölött, mégis mandátum nélkül maradt.

Az új közgyűlés

[szerkesztés]
A közgyűlés összetétele
11 8 7 3 3 3 2 1 1 1
Listák Képviselők
MSZP 11 27,5%
FKGP-Polgári Kör 8 20,0%
SZDSZ 7 17,5%
MDF 3 7,5%
Fidesz 3 7,5%
KDNP 3 7,5%
Baranyáért Szöv. 2 5,0%
Munkáspárt 1 2,5%
Köztársaság Párt 1 2,5%
Komlói Városszépítők 1 2,5%
Összesen 40
A megye vezetése
Elnök
Werner József
SZDSZ
Alelnökök
Kurucsai Csaba Polgári Kör
Hargitai János KDNP

Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. A megelőző napokban hosszas és fordulatos egyeztetést folytattak a nagyobb pártok. Eleinte egy MSZP-SZDSZ koalíció körvonalai rajzolódtak ki. Ám az elnökjelölt személye körül vita alakult ki: az SZDSZ nem fogadta el az MSZP jelöltjét, az elnöki hivatalban lévő Szűcs Józsefet.[15] Később egy olyan nagykoalíciós elképzelés merült föl, amelyben a jobboldali pártok és az SZDSZ közösen vettek volna részt. Ebben a fölállásban az SZDSZ adta volna a közgyűlés elnökét.[16]

Az alakuló ülésen végül ez utóbbi forgatókönyv vált valóra. Az FKGP-Polgári Kör, az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködése 24 képviselővel biztosította a többséget a negyven fős közgyűlésben. A közgyűlés elnökévé az SZDSZ kistelepülési listavezetőjét, Werner Józsefet választották. Két alelnök személyéről is döntöttek: Kurucsai Csaba a Polgári Kör jelöltjeként (az FKGP-vel közös listáról) került a közgyűlésbe, míg Hargitai János a KDNP színeiben nyerte el a megbízatását.[17][mti 2]

Alig fél évvel később azonban a szocialisták összeférhetetlenséggel vádolták meg a közgyűlés elnökét. Ezek szerint Werner József a hivatalba lépése után még hónapokkal is egy gazdasági társaság ügyvezető igazgatója volt, ami a törvényes előírások szerint nem lehetséges. Ezért június végén lemondásra kényszerült.[18][mti 3]

Augusztus elejéig úgy tűnt, hogy az eredeti koalíció új elnökjelöltje veheti át a közgyűlés vezetését.[19] Augusztus 2-án azonban meglepetésszerűen az MSZP jelöltjét Tóth Sándort választották elnökké, 21 támogató szavazattal. A pálfordulást az FKGP-Polgári Kör képviselőcsoportja hajtotta végre.[20][mti 4] A két alelnök a helyén maradt. Az 1998-as őszi önkormányzati választásokig a megye vezetésében további nagyobb változás nem történt.

A megválasztott képviselők

[szerkesztés]
MSZP
kistelepülések
dr. Kóbor Gyula
dr. Tóth Sándor
dr. Szűcs József
dr. Feledi Éva
Czigler János
Paizs József Gábor
Bernáth József
Koltai Péter
középvárosok
Varga Péter
dr. Fekete Mátyás
Fábos Pál
FKGP-Polgári Kör
kistelepülések
dr. Kurucsai Csaba
Püski Mátyás
Hangya Antal
dr. Ács Imre
Polgár Zoltán
dr. Kernya István
Kreskai János
középvárosok
Beok György
SZDSZ
kistelepülések
Werner József
Kovács Sándorné
Kerner Gyula
Kakas Sándor
Pörös Béla
középvárosok
Unger Attila
Pálné dr. Kovács Ilona
MDF
kistelepülések
Győri József
dr. Bíró Ferenc
középvárosok
dr. Wéber János
Fidesz
kistelepülések
dr. Mikes Éva
Bálint Bánk
középvárosok
Bánki Erik
KDNP
kistelepülések
dr. Hargitai János
Horváth Ferenc
középvárosok
Wéber Ádám
Baranyáért Szöv.
kistelepülések
Nórántné dr. Hajós Klára
Nádor Rudolfné
Munkáspárt
kistelepülések
Szilágyi Imre
Köztársaság Párt
középvárosok
dr. Erdődy Gyula
Komlói Városszépítők
középvárosok
Szarka Elemér

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés, így Szűcs József sem pártjelölt volt. Ugyanakkor korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, 1994-ben pedig az MSZP listájáról került be a közgyűlésbe.
  2. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  3. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Baranya megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  4. a b A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec. 11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  5. Az előző választás óta öttel nőtt a települések száma. (Hét új község jött létre és kettő szűnt meg.) 1991-ben Mázaszászvár község vált ketté Máza és Szászvár néven, majd a következő évben Dobszából is két település lett, Kisdobsza és Nagydobsza. Ugyancsak 1992-ben Hobol vált ki Szigetvárból, Mánfa pedig Komlóból. 1993-ban Szaporca önállósult Kémes községtől. Ugyanebben az évben Pécsvárad városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  6. A kistelepülési polgárok aránya 71,43% volt és ők 29 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 72,50%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 28,57%, képviselők (9 fő) 27,50%.)
  7. Nincs elnöke a baranyai önkormányzatnak. Elnapolták a megyei közgyűlés alakuló tanácskozását pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.), Újra elnapolták a megyei közgyűlést pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  8. Döntött a megyei közgyűlés pp. 1., 3.. Új Dunántúli Napló, 1991. január 10. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  9. a b c A választások hivatalos jelöltjei: Baranya megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  10. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  11. A megyei napilap szerint „a megyei szavazókörökben zavaró incidens nem történt”. Szavazott Baranya pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1994. december 12. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  12. a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Baranya megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  13. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
  14. Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor több lista lenne jogosult a bejutásra, mint amennyi képviselői hely egyáltalán van és így a legkisebb támogatottságú listák egyáltalán nem jutnak helyhez. Számtani megoldás erre az ellentmondásra nincs, csak a választási rendszer egyes részeinek megváltoztatásával lehet(ne) az ilyen helyzeteket elkerülni. Vagy a képviselői helyek számát kellene növelni, vagy a választáson induló listák számát csökkenteni (például az ajánlási rendszer szigorításával).
  15. Megyei közgyűlés: itt is bonyolódik a helyzet pp. 7. Új Dunántúli Napló, 1994. december 17. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  16. Megyeházi előzetes: talán ma döntenek pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Megyeháza : többpárti koalíciós szerződés pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  17. Győzött a papírforma. Megalakult Baranya közgyűlése pp. 1-2. Új Dunántúli Napló, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Az újság meg is szólaltatta az új elnököt: »Abban bízom, hogy összerázódik a testület, személyemet nem az irányításban, sokkal inkább a koordinálásban tartom fontosnak. Meggyőződésem, az élet jó szabályozó, s a feladatok olyan súlyúak lesznek, hogy nem csupán politikai szereplések színtere lesz a közgyűlés.[...] A mostani feszültség mindenképpen oldódni fog.«
  18. Megyei közgyűlés: személyeskedés pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1995. június 8. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Lemondott a megyei közgyűlés elnöke pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. július 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  19. Nyilatkozat pp. 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Ebben a nyilatkozatban a koalíciós pártok tesznek hitet a közös munka folytatása mellett.
  20. A választásról: Megyei közgyűlés: szocialista elnök pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. július 18.), a támogatók kilétéről: Végre dolgozni szeretnénk! Beszélgetés dr. Tóth Sándorral, a Baranya Megyei Közgyűlés ezen a héten megválasztott elnökével pp. 1., 5. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 5. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az FKGP megyei vezetése az ügyről: Önálló frakció. A FKgP Baranya Megyei Szervezete Vezetőségének nyilatkozata pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az MDF megyei vezetése az ügyről: Színt vallunk pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. július 18.)

MTI hírek

[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

  1. MTI hírek: „Elnapolták a Baranya Megyei Közgyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Másodszor is elnapolták a baranyai megyegyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 28. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Elnököt választott a baranyai önkormányzat”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
  2. „Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
  3. „Lemondott a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke”, Magyar Távirati Iroda, 1995. június 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 
  4. „Szocialista megyei elnök Baranyában - Egy képviselő lemondott”, Magyar Távirati Iroda, 1995. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. július 18.) 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]