1994-es közgyűlési választások Baranya megyében
Kimaradt 5 szervezet (5 725 szavazat)
|
Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Baranya megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, több mint százezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizenhét szervezet jelöltjei közül választhattak.
A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP és a megyei Polgári Kör közös listája végzett. Az SZDSZ harmadik lett. A középmezőnyben az MDF, a Fidesz, a KDNP és a Baranyai Szövetség szerepelt. Egy-egy képviselővel bejutott még a megyeházára a Munkáspárt, a Köztársaság Párt és a komlóiak Városszépítő Egyesülete. Öt megyei szervezet viszont nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.
Hosszas koalíciós egyeztetések után, az SZDSZ a jobboldali pártokkal kötött együttműködési megállapodást (FKGP-Polgári Kör, MDF, Fidesz, KDNP).
A közgyűlés új elnöke Werner József, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[2]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, illetve nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.
Választókerületek
[szerkesztés]Település | Lakó | Választó- polgár[4] |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Kistelepülések 10 ezer lakóig |
297 | 182 502 | 139 267 | 29 |
Középvárosok 10 ezer lakó fölött |
4 | 73 130 | 55 715 | 11 |
Közgyűlési választókerületek |
301 | 255 632 | 194 982 | 40 |
Megyei jogú város Pécs |
1 | 166 479 | (130 487) | – |
Összesen | 302 | 422 111 | (325 469) | 40 |
Baranya megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 29, a középvárosiban pedig 11 képviselőt választhattak meg. Pécs, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.
A közgyűlést a megye 296 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[5] A városok közül azonban csak négyben éltek tízezernél többen, így csak ez négy tartozott a középvárosi választókerületbe.
A választásra jogosult polgárok száma 195 ezer volt. A polgárok negyede lakott hatszáz fősnél kisebb községekben, míg harmaduk ötezer fősnél népesebb településeken élt.
A legkevesebb választópolgár a megye déli részén fekvő Markóc (63) és Kemse (64) községekben élt, míg a legtöbb Mohács (15 793), és Komló (22 354) városában lakott.
A választópolgárok eloszlása a két választókerületben nagyjából megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.[6]
A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[3] | |||||
---|---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult[4] | Megjegyzés | ||
Kistelepülési választókerület | |||||
1 – 600 | 217 | 48 051 | 24,64% | legkisebb község: Markóc | |
601 – 1 300 | 56 | 39 395 | 20,21% | ||
1 301 – 3 000 | 16 | 27 275 | 13,99% | ||
3 001 – 10 000 | 8 | 24 546 | 12,59% | új város: Pécsvárad (1993) | |
297 | 139 267 | 71,43% | |||
Középvárosi választókerület | |||||
10 001 – 25 000 | 3 | 33 354 | 17,11% | Siklós, Szigetvár, Mohács | |
25 000 fölött | 1 | 22 354 | 11,47% | Komló | |
4 | 55 708 | 28,57% | |||
Összesen | 301 | 194 975 | 100% |
Előzmények
[szerkesztés]1990/91, az első közgyűlés
[szerkesztés]1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.
Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 21-én került sor. Elnököt azonban sem ekkor, sem a második ülésnapon nem sikerült választani.[7] Végül az 1991. január 9-én megtartott harmadik ülésen Szűcs Józsefet, a volt megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjét választották a közgyűlés elnökévé. Ugyanekkor kapott alelnöki megbízatást Kurucsai Csaba, a korábbi megyei tanács főmunkatársa.[8][mti 1]
Jelöltállítás
[szerkesztés]Tizenhét szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 13 listát állítottak, míg a középvárosiban 11-et. A jelöltek száma összesen 383 volt (256+127).
A listák java részét az országos pártok állították, és a jelöltek túlnyomó többsége is az ő listáikon szerepelt. A tizenhét szervezet közül nyolc társadalmi szervezet, egy nemzetiségi szervezet, kettő országgyűlésen kívüli, hat pedig országgyűlési képviselettel bíró párt volt.
Listák
[szerkesztés]Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Baranya megyei kistelepülési választókerületben ez 697, a középvárosiban 279 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.
Az országgyűlési pártok mindegyike állított listát mind a két választókerületben. Az országos pártok közül még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt rajtvonalhoz állt. A kisgazdák a megyei Polgári Körrel közös listán, a többi párt önállóan indult a választáson.
Baranyáért Szövetség néven állított közös listát a Baranyáért Egyesület és a megyei művelődési szövetség. A kistelepülési kerületben a megyei termelők szövetsége, a falugondnokok és a Parasztszövetség is megmérettette magát. Ugyanitt a Nikolaus Lenau nevét viselő német nemzetiségi egyesületre is szavazhattak a választópolgárok. A középvárosi kerületben a komlóiak városszépítő egyesülete, és a megyei nyugdíjas kamara szállt versenybe a megyeházi képviseletért.
Kistelepülési választókerület | Szervezet | Középvárosi választókerület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[10] | lista neve | típusa | jelöltek száma |
neve | jellege | hatóköre | #.[10] | lista neve | típusa | jelöltek száma | |
társadalmi szervezetek | |||||||||||
12. | TESZÖV | önálló | 4 | Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége | társ. | megyei | |||||
13. | Falugondnokok | önálló | 5 | Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete | társ. | megyei | |||||
9. | Parasztszövetség | önálló | 5 | Magyar Parasztszövetség | társ. | országos | |||||
Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája | társ. | megyei | 2. | Nyugdíjas Kamara | önálló | 5 | |||||
Honismereti és Városszépítő Egyesület Komló | társ. | helyi | 1. | Komlói Városszépítők | önálló | 9 | |||||
8. | Baranyáért Szövetség | közös | 14 | Baranyáért Egyesület | társ. | megyei | 8. | Baranyáért Szövetség | közös | 6 | |
Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége | társ. | megyei | |||||||||
nemzetiségi szervezetek | |||||||||||
3. | Lenau Egyesület | önálló | 14 | Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület | nemz. | helyi | |||||
országgyűlésen kívűli pártok | |||||||||||
7. | Köztársaság Párt | önálló | 19 | Köztársaság Párt | párt | országos | 4. | Köztársaság Párt | önálló | 19 | |
5. | Munkáspárt | önálló | 28 | Munkáspárt | párt | országos | 5. | Munkáspárt | önálló | 11 | |
országgyűlési pártok és szövetségeseik | |||||||||||
6. | MDF | önálló | 15 | Magyar Demokrata Fórum | párt | országos | 6. | MDF | önálló | 9 | |
4. | SZDSZ | önálló | 25 | Szabad Demokraták Szövetsége | párt | országos | 7. | SZDSZ | önálló | 11 | |
11. | KDNP | önálló | 26 | Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | 3. | KDNP | önálló | 11 | |
1. | FKGP-Polgári Kör | közös | 28 | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt | párt | országos | 10. | FKGP-Polgári Kör | közös | 11 | |
Polgári Kör Baranyáért Egyesület | társ. | megyei | |||||||||
10. | Fidesz | önálló | 33 | Fiatal Demokraták Szövetsége | párt | országos | 11. | Fidesz | önálló | 15 | |
2. | MSZP | önálló | 40 | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 9. | MSZP | önálló | 20 | |
13 lista | 256 | 17 szervezet | 11 lista | 127 |
A többes ajánlás lehetősége miatt bizonytalan az ajánlási folyamatban részt vevő polgárok száma. Annyi bizonyos, hogy legalább 976 polgár közreműködésére volt szükség. Azt feltételezve, hogy a többes ajánlás lehetőségével csak a polgárok fele élt (és azzal is csak egy esetben), akkor közel kilencezer választójogosulttal számolhatunk. Ha pedig senki sem élt volna a többes ajánlás lehetőségvel, akkor több mint tizenkétezer polgár közreműködésére lett volna szükség, ennyi lista állításához. (Ez a választójogosultak 6,2%-ának felel meg.)
Jelöltek
[szerkesztés]Kistelepülési választókerület |
Lista | Középvárosi választókerület | |
---|---|---|---|
Nórántné dr. Hajós Klára | Baranyáért Szöv. | Kedves János | |
Horváth Sándor | Falugondnokok | ||
dr. Mikes Éva | Fidesz | Bánki Erik | |
dr. Kurucsai Csaba | FKGP-Polgári Kör | Beok György | |
dr. Hargitai János | KDNP | Wéber Ádám | |
Komlói Városszépítők | Szarka Elemér | ||
Róth Tiborné | Köztársaság Párt | dr. Erdődy Gyula | |
Gáspárné Kerner Anna | Lenau Egyesület | ||
Győri József | MDF | dr. Wéber János | |
dr. Kóbor Gyula | MSZP | Varga Péter | |
Szilágyi Imre | Munkáspárt | Prohászka István | |
Nyugdíjas Kamara | dr. Bőbel Hubert | ||
dr. Tatai Lajos | Parasztszövetség | ||
Werner József | SZDSZ | Unger Attila | |
Bechtel Ernő | TESZÖV | ||
A kistelepülési választókerület képviselőjelöltjei[9] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
A középvárosi választókerület képviselőjelöltjei[9] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
|
A szavazás menete
[szerkesztés]A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A szavazás rendben zajlott, zavaró körülményről nem született tudósítás.[11]
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Választójogosult | 195 052 | |||||||||
Szavazó | 105 583 | 54,13% | ||||||||
érvényes szavazólap | 98 070 | 50,28% | 92,88% | |||||||
érvénytelen és hiányzó | 7 513 | 3,85% | 7,12% | |||||||
Távolmaradó | 89 469 | 45,87% | ||||||||
| ||||||||||
- Kilenc polgár közül öt ment el szavazni
A 195 ezer szavazásra jogosult polgárból 106 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük igen sokan, hét és fél ezren szavaztak érvénytelenül (7,1%).
Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 38%-ot. A választói kedv Kisdéren és Kemsén volt a legmagasabb (95-95%), a legalacsonyabb pedig Komlón (31%).
Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben magas volt (7,5%-5,5%).
Részvételi adatok választókerületi bontásban[12][13] | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kistelepülési választókerület | Középvárosi választókerület | |||||||||||||||||
jogosultak arányában |
szavazók arányában |
jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||||||||||||||
Választójogosult | 139 333 | 55 719 | ||||||||||||||||
Szavazó | 84 570 | 60,70% | 21 013 | 37,71% | ||||||||||||||
érvényes szavazólap | 78 204 | 56,13% | 92,47% | 19 866 | 35,65% | 94,54% | ||||||||||||
érvénytelen és hiányzó | 6 366 | 4,57% | 7,53% | 1 147 | 2,06% | 5,46% | ||||||||||||
Távolmaradó | 54 763 | 39,30% | 34 706 | 62,29% | ||||||||||||||
|
| |||||||||||||||||
Részvételi adatok településméret szerint | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Lakók száma | Település | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel | Legnagyobb/legkisebb részvétel | |
Kistelepülési választókerület | ||||||
1 – 600 | 217 | 48 085 | 34 545 | 71,84% | Kisdér 95,41%, Kemse 95,31% Kisharsány 37,53% | |
601 – 1 300 | 56 | 39 417 | 23 909 | 60,66% | ||
1 301 – 3 000 | 16 | 27 282 | 14 219 | 52,12% | Máza 68,14% Pellérd 35,47% | |
3 001 – 10 000 | 8 | 24 553 | 11 893 | 48,44% | ||
297 | 139 337 | 84 566 | 71,43% | |||
Középvárosi választókerület | ||||||
10 001 – 25 000 | 3 | 33 358 | 14 026 | 42,05% | Siklós 44,19% Komló 31,25% | |
25 000 fölött | 1 | 22 361 | 6 987 | 31,25% | ||
4 | 55 719 | 21 013 | 37,71% | |||
Összesen | 301 | 195 056 | 105 579 | 54,13% |
Eredmények
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
kt | kv | ||||||
MSZP | 23 954 | 24,43% | ✓ | ✓ | 11 | 27,5% | |
FKGP-Polgári Kör | 19 743 | 20,13% | ✓ | ✓ | 8 | 20,0% | |
SZDSZ | 13 753 | 14,02% | ✓ | ✓ | 7 | 17,5% | |
MDF | 7 081 | 7,22% | ✓ | ✓ | 3 | 7,5% | |
Fidesz | 6 204 | 6,33% | ✓ | ✓ | 3 | 7,5% | |
KDNP | 6 107 | 6,23% | ✓ | ✓ | 3 | 7,5% | |
Baranyáért Szöv. | 6 223 | 6,35% | ✓ | ✗ | 2 | 5,0% | |
Munkáspárt | 4 469 | 4,56% | ✓ | ⚠ | 1 | 2,5% | |
Köztársaság Párt | 2 927 | 2,98% | ✗ | ✓ | 1 | 2,5% | |
Komlói Városszépítők | 1 884 | 1,92% | ✓ | 1 | 2,5% | ||
Nyugdíjas Kamara | 1 059 | 1,08% | ⚠ | 0 | |||
Lenau Egyesület | 1 249 | 1,27% | ✗ | 0 | |||
TESZÖV | 1 186 | 1,21% | ✗ | 0 | |||
Falugondnokok | 1 154 | 1,18% | ✗ | 0 | |||
Parasztszövetség | 1 077 | 1,10% | ✗ | 0 | |||
98 070 | 40 |
A három legnagyobb képviselőcsoport együttvéve 26 közgyűlési helyet birtokolt, ami az összes hely majdnem kétharmadát jelentette. A legtöbb képviselő az MSZP (11 fő) csoportjában ült, a második és harmadik helyet az FKGP-Polgári Kör (8 fő) és az SZDSZ (7 fő) csoportja foglalta el.
A további 14 képviselői helyen hét szervezet osztozott. Három-három képviselője volt az MDF-nek, a Fidesz-nek és a KDNP-nek. Két fővel vett részt a megyeháza munkájában a Baranyáért Szövetség, míg további három szervezet jutott egy-egy képviselői székhez. Utóbbiak közül a Munkáspártnak bár mind a két választókerületben átlépte a küszöböt, csak a kistelepülési listavezetője került be a közgyűlésbe, míg a Köztársaság Pártnak és a Komlói Városszépítőknek a középvárosokban sikerült elegendő számú polgár bizalmát elnyerni.
A Nyugdíjas Kamara bár a középvárosi kerületben átlépte a 4%-os küszöböt, mégsem jutott képviselői helyhez. Négy további szervezet pedig, amelyek csak a kistelepülési kerületben állítottak listát, nem kerültek be a közgyűlésbe.
Választókerületenként
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 19 001 | 24,30% | ✓ | 8 | 27,6% | |
FKGP-Polgári Kör | 17 705 | 22,64% | ✓ | 7 | 24,1% | |
SZDSZ | 10 641 | 13,61% | ✓ | 5 | 17,2% | |
Baranyáért Szöv. | 5 671 | 7,25% | ✓ | 2 | 6,9% | |
MDF | 5 534 | 7,08% | ✓ | 2 | 6,9% | |
Fidesz | 5 021 | 6,42% | ✓ | 2 | 6,9% | |
KDNP | 4 992 | 6,38% | ✓ | 2 | 6,9% | |
Munkáspárt | 3 485 | 4,46% | ✓ | 1 | 3,4% | |
Köztársaság Párt | 1 488 | 1,90% | ✗ | 0 | ||
Lenau Egyesület | 1 249 | 1,60% | ✗ | 0 | ||
TESZÖV | 1 186 | 1,52% | ✗ | 0 | ||
Falugondnokok | 1 154 | 1,48% | ✗ | 0 | ||
Parasztszövetség | 1 077 | 1,38% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 78 204 | 8/13 | 29 |
Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
MSZP | 4 953 | 24,93% | ✓ | 3 | 27,3% | |
SZDSZ | 3 112 | 15,66% | ✓ | 2 | 18,2% | |
FKGP-Polgári Kör | 2 038 | 10,26% | ✓ | 1 | 9,1% | |
Komlói Városszépítők | 1 884 | 9,48% | ✓ | 1 | 9,1% | |
MDF | 1 547 | 7,79% | ✓ | 1 | 9,1% | |
Köztársaság Párt | 1 439 | 7,24% | ✓ | 1 | 9,1% | |
Fidesz | 1 183 | 5,95% | ✓ | 1 | 9,1% | |
KDNP | 1 115 | 5,61% | ✓ | 1 | 9,1% | |
Nyugdíjas Kamara | 1 059 | 5,33% | ⚠ | 0 | ||
Munkáspárt | 984 | 4,95% | ⚠ | 0 | ||
Baranyáért Szöv. | 552 | 2,78% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 19 866 | 8/11 | 11 |
A választás javarészt a kistelepülési választókerületben dőlt el, hiszen abban 29, míg a középvárosi kerületben csupán 11 képviselői helyet osztottak ki.
A kistelepülési választókerületben 78 ezer érvényes szavazatot számoltak össze a szavazatszámláló bizottságok tagjai. Az első helyért szoros versenyfutás zajlott, végül az MSZP listája a szavazatok szűk negyedét besöpörve végzett az élen. Tőlük bő ezer szavazattal maradt el a kisgazdák és a baranyai Polgári Kör közös listája. Harmadik helyre az SZDSZ listája futott be, bő tízezer rájuk leadott vokssal. Az MSZP 8, az FKGP-Polgári Kör 7, az SZDSZ pedig 5 képviselői helyhez jutott a kistelepülési választók bizalmából. A kistelepülési választókerületben a 4%-os küszöböt 3129 szavazat jelentette. Ezt még további öt listának sikerült meghaladnia. Hasonló eredményt elérve jutott be a közgyűlésbe a Baranyáért Szövetség, az MDF, a Fidesz és a KDNP két-két képviselője is. A Munkáspárt szűk fél százalékkal lépte a bejutási küszöböt, így egy képviselőt ők is delegálhattak a megye közgyűlésébe. Kimaradt további öt szervezet, mindegyikük 1-2 százalékos támogatottságot tudott fölmutatni.
A középvárosi választókerületben közel 20 ezer érvényes szavazatot adtak le a választópolgárok. A voksok negyede az MSZP listájára érkezett, közel hatoda pedig az SZDSZ listájára. A szocialisták három, a liberálisok két képviselőt küldhettek a megyeházára. További hat listáról egy-egy képviselő jutott be a közgyűlésbe, ám a rájuk leadott szavazatok mértéke igen eltérő volt. A kisgazdák és a megyei Polgári Kör bő 10%-ot kaptak, míg a KDNP alig 5 és fél százalékot. E két véglet közötti eredményt ért el a komlóiak városszépítő egyesülete, az MDF, a Köztársaság Párt és a Fidesz. A középvárosi választókerületben 795 szavazatra volt szükség a 4%-os küszöb eléréséhez. Ezt még két további szervezet érte el. Ám a mandátumkiosztás sajátosságaiból fakadóan sem a Nyugdíjas Kamara, sem a Munkáspárt nem jutott képviselői helyhez.[14] A Baranyai Szövetség támogatóinak száma több mint háromszázzal a küszöb alatt maradt.
Lista | Választó- kerület |
Eltérés | ||
---|---|---|---|---|
Szavazat | %p | |||
Munkáspárt | kistelepülési | 356 | +0,46 | |
Munkáspárt | középvárosi | 189 | +0,95 | |
Nyugdíjas Kamara | középvárosi | 264 | +1,33 | |
Két lista eredménye esett a küszöb ±1%-os vonzáskörzetébe, mindkettő át is lépte azt, és mind a kettő a Munkáspárté volt. Ám – a fentebb már említett okok miatt – a középvárosi kerületben ezért nem járt képviselői hely. S ugyanígy járt a Nyugdíjasok Kamarája is, amely pedig több mint 1%-kal teljesített a küszöb fölött, mégis mandátum nélkül maradt.
Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| |||||||||||||
Listák | Képviselők | ||||||||||||
MSZP | 11 | 27,5% | |||||||||||
FKGP-Polgári Kör | 8 | 20,0% | |||||||||||
SZDSZ | 7 | 17,5% | |||||||||||
MDF | 3 | 7,5% | |||||||||||
Fidesz | 3 | 7,5% | |||||||||||
KDNP | 3 | 7,5% | |||||||||||
Baranyáért Szöv. | 2 | 5,0% | |||||||||||
Munkáspárt | 1 | 2,5% | |||||||||||
Köztársaság Párt | 1 | 2,5% | |||||||||||
Komlói Városszépítők | 1 | 2,5% | |||||||||||
Összesen | 40 |
Elnök | ||
---|---|---|
Werner József | ||
SZDSZ | ||
Alelnökök | ||
Kurucsai Csaba | Polgári Kör | |
Hargitai János | KDNP | |
Az új közgyűlés alakuló ülésére december 21-én került sor. A megelőző napokban hosszas és fordulatos egyeztetést folytattak a nagyobb pártok. Eleinte egy MSZP-SZDSZ koalíció körvonalai rajzolódtak ki. Ám az elnökjelölt személye körül vita alakult ki: az SZDSZ nem fogadta el az MSZP jelöltjét, az elnöki hivatalban lévő Szűcs Józsefet.[15] Később egy olyan nagykoalíciós elképzelés merült föl, amelyben a jobboldali pártok és az SZDSZ közösen vettek volna részt. Ebben a fölállásban az SZDSZ adta volna a közgyűlés elnökét.[16]
Az alakuló ülésen végül ez utóbbi forgatókönyv vált valóra. Az FKGP-Polgári Kör, az SZDSZ, az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködése 24 képviselővel biztosította a többséget a negyven fős közgyűlésben. A közgyűlés elnökévé az SZDSZ kistelepülési listavezetőjét, Werner Józsefet választották. Két alelnök személyéről is döntöttek: Kurucsai Csaba a Polgári Kör jelöltjeként (az FKGP-vel közös listáról) került a közgyűlésbe, míg Hargitai János a KDNP színeiben nyerte el a megbízatását.[17][mti 2]
Alig fél évvel később azonban a szocialisták összeférhetetlenséggel vádolták meg a közgyűlés elnökét. Ezek szerint Werner József a hivatalba lépése után még hónapokkal is egy gazdasági társaság ügyvezető igazgatója volt, ami a törvényes előírások szerint nem lehetséges. Ezért június végén lemondásra kényszerült.[18][mti 3]
Augusztus elejéig úgy tűnt, hogy az eredeti koalíció új elnökjelöltje veheti át a közgyűlés vezetését.[19] Augusztus 2-án azonban meglepetésszerűen az MSZP jelöltjét Tóth Sándort választották elnökké, 21 támogató szavazattal. A pálfordulást az FKGP-Polgári Kör képviselőcsoportja hajtotta végre.[20][mti 4] A két alelnök a helyén maradt. Az 1998-as őszi önkormányzati választásokig a megye vezetésében további nagyobb változás nem történt.
A megválasztott képviselők
[szerkesztés]MSZP |
---|
kistelepülések |
dr. Kóbor Gyula |
dr. Tóth Sándor |
dr. Szűcs József |
dr. Feledi Éva |
Czigler János |
Paizs József Gábor |
Bernáth József |
Koltai Péter |
középvárosok |
Varga Péter |
dr. Fekete Mátyás |
Fábos Pál |
FKGP-Polgári Kör |
---|
kistelepülések |
dr. Kurucsai Csaba |
Püski Mátyás |
Hangya Antal |
dr. Ács Imre |
Polgár Zoltán |
dr. Kernya István |
Kreskai János |
középvárosok |
Beok György |
SZDSZ |
---|
kistelepülések |
Werner József |
Kovács Sándorné |
Kerner Gyula |
Kakas Sándor |
Pörös Béla |
középvárosok |
Unger Attila |
Pálné dr. Kovács Ilona |
MDF |
---|
kistelepülések |
Győri József |
dr. Bíró Ferenc |
középvárosok |
dr. Wéber János |
Fidesz |
---|
kistelepülések |
dr. Mikes Éva |
Bálint Bánk |
középvárosok |
Bánki Erik |
KDNP |
---|
kistelepülések |
dr. Hargitai János |
Horváth Ferenc |
középvárosok |
Wéber Ádám |
Baranyáért Szöv. |
---|
kistelepülések |
Nórántné dr. Hajós Klára |
Nádor Rudolfné |
Munkáspárt |
---|
kistelepülések |
Szilágyi Imre |
Köztársaság Párt |
---|
középvárosok |
dr. Erdődy Gyula |
Komlói Városszépítők |
---|
középvárosok |
Szarka Elemér |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 1990/91-ben nem a pártok jelöltjei közül választott elnököt a közgyűlés, így Szűcs József sem pártjelölt volt. Ugyanakkor korábban a megyei tanács tisztségviselője volt, 1994-ben pedig az MSZP listájáról került be a közgyűlésbe.
- ↑ 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. [2017. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Baranya megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
- ↑ a b A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec. 11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
- ↑ Az előző választás óta öttel nőtt a települések száma. (Hét új község jött létre és kettő szűnt meg.) 1991-ben Mázaszászvár község vált ketté Máza és Szászvár néven, majd a következő évben Dobszából is két település lett, Kisdobsza és Nagydobsza. Ugyancsak 1992-ben Hobol vált ki Szigetvárból, Mánfa pedig Komlóból. 1993-ban Szaporca önállósult Kémes községtől. Ugyanebben az évben Pécsvárad városi címet nyert el. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ A kistelepülési polgárok aránya 71,43% volt és ők 29 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 72,50%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 28,57%, képviselők (9 fő) 27,50%.)
- ↑ Nincs elnöke a baranyai önkormányzatnak. Elnapolták a megyei közgyűlés alakuló tanácskozását pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.), Újra elnapolták a megyei közgyűlést pp. 1-2.. Új Dunántúli Napló, 1990. december 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ Döntött a megyei közgyűlés pp. 1., 3.. Új Dunántúli Napló, 1991. január 10. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ a b c A választások hivatalos jelöltjei: Baranya megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
- ↑ A megyei napilap szerint „a megyei szavazókörökben zavaró incidens nem történt”. Szavazott Baranya pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1994. december 12. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ a b c d Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Baranya megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.
- ↑ Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor több lista lenne jogosult a bejutásra, mint amennyi képviselői hely egyáltalán van és így a legkisebb támogatottságú listák egyáltalán nem jutnak helyhez. Számtani megoldás erre az ellentmondásra nincs, csak a választási rendszer egyes részeinek megváltoztatásával lehet(ne) az ilyen helyzeteket elkerülni. Vagy a képviselői helyek számát kellene növelni, vagy a választáson induló listák számát csökkenteni (például az ajánlási rendszer szigorításával).
- ↑ Megyei közgyűlés: itt is bonyolódik a helyzet pp. 7. Új Dunántúli Napló, 1994. december 17. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ Megyeházi előzetes: talán ma döntenek pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 20. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Megyeháza : többpárti koalíciós szerződés pp. 5. Új Dunántúli Napló, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ Győzött a papírforma. Megalakult Baranya közgyűlése pp. 1-2. Új Dunántúli Napló, 1994. december 22. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Az újság meg is szólaltatta az új elnököt: »Abban bízom, hogy összerázódik a testület, személyemet nem az irányításban, sokkal inkább a koordinálásban tartom fontosnak. Meggyőződésem, az élet jó szabályozó, s a feladatok olyan súlyúak lesznek, hogy nem csupán politikai szereplések színtere lesz a közgyűlés.[...] A mostani feszültség mindenképpen oldódni fog.«
- ↑ Megyei közgyűlés: személyeskedés pp. 1. Új Dunántúli Napló, 1995. június 8. (Hozzáférés: 2017. július 18.), illetve Lemondott a megyei közgyűlés elnöke pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. július 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ Nyilatkozat pp. 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 1. (Hozzáférés: 2017. július 18.) Ebben a nyilatkozatban a koalíciós pártok tesznek hitet a közös munka folytatása mellett.
- ↑ A választásról: Megyei közgyűlés: szocialista elnök pp. 1., 3. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 3. (Hozzáférés: 2017. július 18.), a támogatók kilétéről: Végre dolgozni szeretnénk! Beszélgetés dr. Tóth Sándorral, a Baranya Megyei Közgyűlés ezen a héten megválasztott elnökével pp. 1., 5. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 5. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az FKGP megyei vezetése az ügyről: Önálló frakció. A FKgP Baranya Megyei Szervezete Vezetőségének nyilatkozata pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 24. (Hozzáférés: 2017. július 18.), az MDF megyei vezetése az ügyről: Színt vallunk pp. 11. Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus 31. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
MTI hírek
[szerkesztés]A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).
- ↑ MTI hírek: „Elnapolták a Baranya Megyei Közgyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Másodszor is elnapolták a baranyai megyegyűlést”, Magyar Távirati Iroda, 1990. december 28. (Hozzáférés: 2017. július 18.) , „Elnököt választott a baranyai önkormányzat”, Magyar Távirati Iroda, 1991. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ „Baranya: kisebbségben a győztes szocialisták”, Magyar Távirati Iroda, 1994. december 21. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ „Lemondott a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke”, Magyar Távirati Iroda, 1995. június 30. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- ↑ „Szocialista megyei elnök Baranyában - Egy képviselő lemondott”, Magyar Távirati Iroda, 1995. augusztus 2. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
Források
[szerkesztés]- Választástörténet. Az országos választások és népszavazások eredményeinek archívuma. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
- 1994. évi önkormányzati választás
- Baranya megyében: Jelöltek • Eredmények • Az önkormányzat összetétele
- 1994. évi önkormányzati választás
- Dunántúli Napló (1944-2004). Hungaricana. Országgyűlési Hivatal. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
További információk
[szerkesztés]- Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9 arch Hozzáférés: 2017. július 18.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]1994-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |